Rólam

Pszichológusként és trénerként közel húsz éve foglalkozom emberekkel, csoportokkal. Az ELTE pszichológia szakán végeztem tanácsadás- és egészségpszichológia szakirányon. Kalandos úton jutottam el a pszichológiához, a pályámat informatikusként kezdtem. Később – már egyetemi hallgatóként – egy civil szervezetben kezdtem dolgozni, ahol megismerkedtem a szervezet- és közösségfejlesztéssel, a tréning műfajával. Rengeteg képzés megvalósításában vettem részt a legkülönbözőbb területeken, a konfliktuskezeléstől, a helyi demokrácia építésén át a vészhelyzeti kommunikációig. Dolgoztam fiatalokkal, idősekkel, romákkal, munkanélküliekkel Magyarországon, és Európa számos országában.

Most, pszichológusként, képzésben lévő pár- és családterapeutaként tekinthetném a korábbi életpályám állomásait kitérőknek, zsákutcáknak. Mégsem így gondolok rájuk, hanem inkább hálás vagyok, hogy ennyi tapasztalatot szerezhettem az emberi lélek, és a csoportok dinamikájáról, a konfliktusok természetéről, és ezek megoldásairól, és a kommunikáció szabályszerűségeiről. Pszichológusként igyekszem a műszaki területeken elsajátított rendszerszemléletet, objektivitást, és eredményközpontú megközelítést is sikeresen alkalmazni.

Szívesen dolgozom munkahelyi konfliktusokkal és kudarcokkal, szorongásos zavarokkal, vezteségek és traumák feldolgozásával, de a szívemhez a család- és párterápia is közel áll. Mindig elbűvöl a család, mint rendszer bonyolultsága, de rugalmassága és alkalmazkodóképessége is. Hiszek benne, hogy egy látszólag reménytelen helyzet mélyén is meg lehet találni azokat az erőforrásokat, amelyek a gyógyuláshoz, a megújuláshoz vezetnek. A munkámban egyre nagyobb teret kap a hipnózis, a hipnoterápiás eszközök. Egy krízishelyzetben fontos a történtek, és saját működésünk megértése, de lehet, hogy néha kevés. Sokszor a tudattalan érzéseinkkel és folyamatainkkal is közvetlenül kell dolgoznunk. Mindezt megértéssel, türelemmel, támogatással, de az eredményekre koncentrálva és hatékonyan igyekszem megvalósítani.